Dies irae

Dies irae Eljön az ítélet napja Világból marad a hamva tudta Dávid és Szibülla Szívünk félelemmel telve Szigorától megrettenve várja az ítélőt egyre Kürtöknek mennyei hangja a föld sírjait megnyitja minden lelket összehívva Mind a halott mind az élő az ítélő elé eljő számadásnak ideje jő Előtte lesz majd a könyve melyben sorsunk lejegyezte mi alapján megítéle Bíránk mikor ítélni ül minden titok fényre derül el nem marad büntetlenül Én esendő mit is mondjak? Segítségemül kit hívjak, hol az igazak is sírnak? Nagy királyom a kérésem Hadd moshassam le a vétkem irgalmadnak szent vizében Drága Jézusom a hitben tarts meg engem köreidben, áldozatod kegyeiben Megváltásom kis cseppjével, Irgalmadnak tengerével, szenvedésed értelmet nyer Bírva bírámnak irgalmát, bocsánatod ajándékát, várjam az ítélet napját Arcom égeti a szégyen kegyelmedet sírva kérem Istenem, örök reményem Ki Magdolnát feloldoztad A latort is meghallgattad reményemet Te tápláltad Bár imáim méltatlanok, jóságodban megbízhatok, hogy a tűztől elmaradok A nyájadba helyet hagyva, minden rossztól elválasztva vegyél a jobb oldaladra! A bűnösök elnémulnak, Véres lángokba borulnak Kegyelem az áldottaknak Halld meg uram a kérésem alázatos könyörgésem: Melléd vezethessen léptem Könnyel teli lesz az a nap poraikból feltámadnak ítélőszék elé állnak Kegyelmezz meg én Istenem! Jó Úr Jézus fogadd be udvarodba őket. Ámen